Összeegyeztethető-e a digitalizáció és a környezettudatosság

Tényleg létezik környezetbarát laptop? Csökkenthető-e az ökolábnyom a használt elektronikai cikkek térnyerésével? Összeegyeztethető-e a környezettudatosság a digitalizált mindennapokkal, vagy a kettő eredendően zárja ki egymást? Egyáltalán miért fontos a környezettudatosság?
Összeegyeztethető-e a digitalizáció és a környezettudatosság

Sok a kérdés a témában, hiszen már egy is rögtön másik kettőt vet fel, ez pedig a napról-napra fejlődő és már önmagát is megújítani képes technikai térnyerés következtében csak hatványozódik. Legyen azonban bármennyire is furcsa, a környezetvédelemből mind a céges gép állományokat idő előtt leselejtező nagyvállalatok, mind pedig az ezeket felvásárló használt laptop kereskedések kiveszik a részüket. Teszik ezt ráadásul úgy, hogy sokszor lehet bele sem gondolnak abba, hogy valójában ezzel milyen jót is tesznek a Földnek.

Az üzleti laptopok ugyanis eleve hosszútávra, megfeszített munkatempóra és teherbírásra készülnek, így ha azt vesszük alapul, hogy például egy nagy adag Lenovo Thinkpad T490-et két év után, várható élettartamuk nagyjából negyedénél egy multi leselejtez és tovább értékesít, a használt laptop kereskedés pedig tovább értékesíti azt, akkor az az egynéhány T490 hosszú évekkel később kerül majd a szeméttelepre, hulladékfeldolgozóba, mintha a nagy cég egyenesen oda küldte volna. Minél több használt laptop talál gazdára, annál kevesebb újra van szükség, vagyis kevesebbet kell belőle gyártani is, ami nagymértékben csökkenti a gyártás során termelődő szén-dioxid mennyiséget.

Ez az egész folyamat pedig kevesebb e-hulladékot és kevesebb károsanyag kibocsátást jelent, ami végeredményben jócskán késleltethet egy esetlegesen bekövetkezésre váró klíma katasztrófát. Fontos adalék ugyanis az is, hogy az elektronikus készülékek nem csupán műanyagot, hanem sok egyéb, valóban értékes nyersanyagot és nemesfémet is tartalmaznak, amik a használtpiac vagy újrahasznosítás nélkül az enyészeté lesznek. Az e-hulladékok a műanyagon, a nemesfémeken (pl. a világ aranykészletének ~7%-a e-hulladékban végezte) és egyéb értékes nyersanyagokon kívül, számos káros anyagot is, -így például higanyt, lítiumot vagy ólmot is tartalmaznak, amely hulladék formában egyaránt szennyezi a talajt, a vízkészletet és az élővilágot is.

Mivel az újabb üzleti notebook-ok már eleve kevesebb káros anyag használatával kerülnek előállításra, így a használt (és a refurbished) megoldások ezek mennyiségét még inkább minimalizálják. -Jó példák erre a Lenovo újabb megoldásai, amik már az úgynevezett CO2 Offset Service minősítéssel is rendelkeznek.-

A használt elektromos és elektronikai termékek tehát egyrészt nagyságrendileg csökkentik tulajdonosuk ökolábnyomát, másrészt pedig a digitalizált világ és a környezettudatosság éppen a használt piacon keresztül egyeztethető össze a legeffektívebb módon.

Amennyiben az alábbi cikk akár csak egy kicsit is elgondolkodtatott azt illetően, hogy fontolóra vedd egy használt laptop beszerzését, úgy az alábbi és az ezen a linken található írásban találhatsz némi útravalót arra vonatkozóan, hogy mire érdemes figyelni, mit érdemes keresni és mit ajánlott kerülni a piac rengetegében.

Kapcsolódó cikkek

Ilyen vagy Te is? Tipikus Whatsapp profilképek

Mit fed fel rólad a Whatsapp profilképed? (1.rész)

Naponta egy új szelfi, fotó egy kisbabáról, kutyáról vagy egy tájkép. Mit árul el egy Whatsapp-profilkép a felhasználóról?

Workshopok gyerekeknek - a modern világ találmánya

Workshopok gyerekeknek - a modern világ találmánya

Bizonyára te is találkoztál már valamiféle workshoppal munkád, vagy egyéb szabadidős tevékenységeid során.