Bitcoin, a digitális arany?
A digitális fizetőeszköz elkötelezett hívei az előbbiekre csípőből felelnék, hogy hátrább az agarakkal, hiszen Salvadorban már hivatalosan is elismerték a kriptovalotát mint fizetőeszköz, az értéke pedig sosem volt vitatott, csak változó.
2009-ben jelent meg a bitcoin forráskódja, amit Satoshi Nakamoto internetes néven ismert embernek köszönhet a világ. Ez a nyílt forráskódú szoftverek hálózatán létező fizetőeszköz nem létezik olyan fizikai formátumban, amilyen az általunk is használ készpénz, illetve például az arany. Ennek ellenére is igényel egy helyet, ahol tárolják, amit nevezhetünk pénztárcának is – éppen úgy, ahogy az a valóságban is van.
Sajátossága a kriptvalutáknak, hogy mivel nincs mögöttük központi hatalom, nem rendelkeznek olyan gazdasági tulajdonságokkal sem, amivel a már megszokott fizetőeszközök. Éppen ezért a bitcoin értéke meglehetősen változó, és nem felhalmozható úgy, ahogy például az aranyrudak. Ennek ellenére is egyre nagyobb azoknak az elfogadóhelyeknek a száma, ahol ezzel a digitális fizetőeszközzel is érvényesülhetünk.
Ma már számos bitcoin ATM is létezik, ahogy már említettük Salvadorban hivatalos fizetőeszköz, ráadásul a hálózaton szerzet profit teljesen legálisnak számít, olyannyira, hogy még adózni is kell utána. Emellett a legnagyobb márkák is örömmel elfogadják bizonyos szolgáltatásaikért cserébe, így kétségtelen, hogy egyre közelebb kerül a nyilvánossághoz.
Fontos továbbá, hogy a tranzakciók máshogy működnek, mint ahogy azt a hétköznapi bankügyleteknél megszokhattuk. Ez a típusú részleges anonimitás kifejezetten csábító, arról nem is szólva, hogy a – tranzakciókat rögzítő és a főkönyvet ellenőrző – bányászok szép jövedelemre tehetnek szert. A kereskedelemben szakmai tapasztalat nélkül is részt lehet venni, ahogy azt a
the-bitcoin-traders-app.com/pl is bizonyítja. A felhasználóbarát szoftver egyszerűbbé teszi a folyamatokat, így nem kell részletes háttértudással rendelkeznünk, ha mi is szeretnénk egy szeletet a világ egyik legizgalmasabb tortájából.
