Mexikó (1. rész)

A turisták különösen vonzónak találják a mexikóiak szokásait, azt, hogy az életük csupa fiesta és szieszta. Szól a zene, mariachi zenekarok hatalmas sombrerókban játszanak, petárdákat durrogtatnak, a felnőttek és a gyerekek együtt táncolnak, mulatnak.

A hétköznapi munkabeosztás is más, mint nálunk. Délben az összes hivatal meg bank bezár. Az üzletek is szünetet tartanak, és mindenki megy haza sziesztázni. Este indult igazán az élet. A boldog, elárusítóhelyek sokáig nyitva tartanak.

Mexikó különleges, csodálatos ország. Századok óta együtt él tovább az ősi indián civilizáció és a hódító spanyol hatás minden értéke. A kettő véres nászából született a mai mexikói kultúra, amelynek varázsa mindig lenyűgöz bennünket, ha az országot járjuk.

Veracruz tengerpartja lenyűgöző. A part kávézójának teraszán üldögélve gyönyörködünk a festői tájban, és az itt élő emberek nehéz sorsának jobbrafordulásán ábrándozunk. Közben árusok újabb légiója lép az asztalunkhoz. Errefelé természetes, hogy állandó a jövés-menés. Mindenki elad valamit. Árulnak népviseleteket, hongkongi órát, és bőven van tonna szám becsempészett híres kubai szivarból is.

Az amerikai turista ebben a kikötőben elérhető áron megveheti azt, ami otthon tilos. Hoznak édességeket, rágcsálnivalóval traktálnak, percenként megcsodálhatjuk, milyen fantasztikus a kínálat halakból és a tenger gyümölcseiből. Közben a helyi zenekar slágereket játszik. Még a cipőnket is kipucoltathatnánk. Sörünket kortyolva tűnődünk azon, milyen jó itt lenni. Az ég ellátja őket minden földi jóval, fejükre potyog a banán, az ananász, nem kell fűtésszámla miatt robotolni. Temperamentumosan, de lazán veszik az életet. Amit intézni kell, az ráér holnap is. A lényeg, hogy éljünk, szeressünk, és élvezzük az életet!

Még több mexikói óceánparti, tengerparti szállás itt.

Cikkünk pedig itt folytatódik.